Zűrzavar

Másnap Lora az iskola folyosóján sétálva próbálta rávenni Issac-et a rejtély kiderítésére. Egyelőre nem túl sok sikerrel...

- Muszáj lesz! Te is tudod Isaac. - szólt Lora barátját győzködve.

- Miért kell engem ebbe belevonni?! - kérdezte az.

- Mert nincs még egy hozzád fogható barátom... - hízelgett a lány. Tulajdonképpen igaz is volt. Hét éves kora óta - mióta képességére fény derült - nem voltak barátai. Isaac-kel is nehezen barátkozott, de immáron hét éve segíti Lorát nem meglehetősen könnyű életében.

- De ez az utolsó ügy!

- Rendben... - somolygott Lora. Tudta, hogy továbbra is segíteni fog neki a fiú.

Lyukasórában elmentek a könyvtárba, és elkezdtek kutakodni. Isaac, rajztudásának köszönhetően Lora személyleírásaiból igyekezett pontos képet rajzolni a támadóról és áldozatáról. Mikor ezekkel elkészültek, az adatoknak megfelelően az interneten keresgéltek a személyekről.

- Nézd! Ő, ott úgy néz ki, mint a nő, akit lelőttek! - mutat a monitoron látható képre Isaac. - A közösségik szerint két napja nem volt fenn. Pont tegnap ölték meg, nem?

- De, azt hiszem... Nem tudom... - bizonytalanodott el Lora. Feszélyezetten érezte magát, ugyanis nem szereti felidézni a látomásait. Ilyenkor összemosódik előtte az illúzió és a valóság.

- Ő vagy nem ő?! - faggatta Isaac.

- Nekem ez nehéz, érted?! Nem akarok esetleg ártatlan embereket börtönbe, vagy hullaházba juttatni!

- Csak essünk túl rajta!

- Rendben! De értsd meg, nem akarom ma elkezdeni, felköpni embereket a rendőröknek! 

- Jó, akkor abbahagyjuk. De ha már elvártad tőlem, akkor holnap folytatjuk! - mondta Isaac, majd meglepő arcot vágott, ugyanis Lora sírva szaladt ki a könyvtárból. 

- Jaj, Lora, nem akartam, hogy rosszul érezd magad, figyi... - rohant utána, de a lány bezárkózott a női mosdóba. Egyik osztálytársnője jött vele szembe, megkérte, hogy hozza ki barátját az illemhelyiségből.

-Héé, Adriana, állj meg! Megtennél nekem egy... - mondta volna, mire a lány közbevágott.

- Nem fogom kihozni onnan azt az elmeroggyant csajszit! - lökte el Isaac-et az útból.

- Lora! Lora gyere ki! Kérlek... - szólt a fiú, kérlelve barátját. Ekkor a lány kilépett. Kisírt szemekkel. Isaac megfogta, és megcsókolta. Először Lora nem értette, de visszacsókolt. Mindketten régóta érezték, hogy ez több közöttük barátságnál.